Üdvözöl a leggyönyörű lélek.
Szállj most egy pillanatot csak önmagadra.
Egy pillanatot,
Hogy lelassúly,
Lélegezz.
És gyengéden hazatér önmagadhoz.
Az én nevem Regina.
És én foglalk ma végigvezetni ezen a meditáción.
Bárhol is vagy,
Bárhogyan is érzed magad.
Itt mindig szívesen látlak.
Engedd,
Hogy a tested kényelmesen benyugodjon.
Látd is,
Hogy van légzésed.
És amikor készen állsz.
Félelmen hagyd ezt nekünk!
Majd gyengéden el fogunk engedni egy szerepet,
Egy mintát,
Egy berögsződést.
És lehet,
Hogy ezt a szerepet már nagyon régóta hordozod.
Miről beszélek?
A jó szerepét.
Azt,
Aki megfelel.
Aki alkalmazkodik.
Aki csendben marad.
Aki azt teszi,
Amit elvárna.
Vagy él egy lassú,
Mély lélegzete.
És lenyomfújd ki.
Még egyszer lassú belénkzé.
És egy hosszú földelő kilékszés.
Engedd,
Hogy a tested elkezdjen állaszólni.
Itt nincs semmi,
Amit bizonyítanod kell.
Most irányítsd a figyelmed a légzésedre.
Nem kell megváltoztatni.
Csak figyeld meg!
És finoman kérdezd meg magadtól.
Mikor tanultam azt?
Hogy szeretve lenni azt jelenti,
Hogy jónák kell lennem.
Ne keress túlerősen,
Csak engedd,
Hogy ami jön,
Az jöjjön.
Megélenhetett emlék.
Egy érzés.
Egy fiatalabb énen.
Talán egy pillanat,
Amikor megdicsértek,
Mert csendes voltál.
Engedelmezs.
Könnyű.
Vagy egy pillanat,
Amikor nem érezted biztonságosnak kifejezni az igazságodat?
Most képzeled el ezt a fiatalak énedet,
Ahogy előtted álld.
Nézd rá!
Gyengéden!
Hitelkezés nélkül.
Ez a részedben ami fontosat tanult.
Akkor szeretnek,
Ha jó vagyok.
Vegyél egy mély lélegzetőt.
És lágyíts meg a szívent.
És lassan ismételd utánan.
Semmit sem csináltam rosszul?
Csak azt akartam,
Hogy szeressenek.
Érezd,
Ami feljön.
Bármi is legyen az.
Most figyeld meg,
Mibe került neked ez a szerep.
Azokat a pillanatokat.
Amikor csendben maradt,
Pedig beszélni akartál.
Vagy azokat a pillanatokat,
Amikor igent mondtál,
Pedig a tested nemet akart mondani.
Vagy azokat a pillanatokat,
Amikor formáltad magad,
Hogy megfelelj mások elvárásainak.
Nincs ítélkezés.
Csak tudatosan.
Vegyél egy mély lélegzete.
És folyt ki.
Most péna van köztél eltávolodni ettől a szereptől.
Nem vagy a jó kislány,
Vagy kisfiam.
Ez egy stratégia volt,
Nem az identitáson.
Érensz-e ennek az igazságát?
Most képzeld el ezt a szerepet,
Mint egy réteg,
Ami körülvesz téged,
Az egész testedet.
Egy maszk,
Egy súly,
Egy jelmez,
Amit eddig viseltél.
És a következő belengzéseddel készülj fel elengedni.
Alig kéne megszállnunk.
Finoman hajl.
Lehullani.
Ezt a máskot!
Érezd a tested nélküled.
Több tér,
Több levegő,
Több igazság.
Nem kell kiáldám álnod a szeretetet.
Nem kell teljesítened az elfogadásért.
És ez nagyon megnyugtató,
Ugye?
Vegyél egy mély lélegzete.
És lássam fölét.
Most ereld a figyelmedet a szívedhez.
És kérdezz meg magadtól.
Ha nem kellene jónak lennem.
Kilem Engedd,
Hogy a válasz érzésként érkezzen.
Nem szavakban.
Lehet,
Hogy szabadságnak érszem,
Őszintességnek,
Látságnak,
Vagy éppen erőnek.
Bármi is az,
Hagyd kitágulni!
Hagyj,
Hogy körülvegyem téged.
Ez az érzés.
Most finoman erősítsd meg magadban a következő szavakat.
Szabad egyedinek lennem.
Szabad nemet mondanom.
Szabad helyet foglalnom.
Szabad az igazságomat élnem.
Érezd,
Ahogy ezek a szavak megérkeznek a testedbe.
És vegyél még egy lassú lélegzetet az oldalon keresztül.
És egy lány,
Lássuk,
Irénkzés!
Ismételd meg a belékszést!
Majd lássuk,
Hogy légy szép!
Kezdje visszatérni a testültben.
Érezd ez újjejde!
Lábujjainak!
És emikor készen állsz.
Fény a mennyisgé szemend.
És emlékezz,
Nem kell másoknak megfelelned ahhoz,
Hogy szerethető,
Vagy értékes legyél.
Te már most is nagyon mérhető vagy mindenre.
Erős és isteni lény vagy.
Erre mindig emlékelsz.
És véd magaddal már ezt a mondaton.
Az igazságot választom a megfelelés helyen.
Az igazságot választom a megfelelésen.
Maradj éberre benned élő csendes bölcsességre,
És amíg újra találkozunk bízd abban,
Hogy pontosan ott vagy.
Ahol lenned kell.
Namaste.
